Kinek kell használni?
Ehhez legelőször a számlaadási kötelezettséget kell tisztázni. Az Áfa törvény alapján kötelező a bizonylat kiállítása. A bizonylat lehet számla és nyugta. Azt, hogy melyik esetben mit kell kiállítani, azt is az Áfa törvény tartalmazza. Főszabályként a számlaadást írja elő. Kötelező számlát adni az alábbi esetekben:
- előleg fizetése esetén, ha jogi személy az előleg fizetője
- azok a személyek is (magánszemély vagy szervezet), akik legalább 900 ezer forint felett fizetnek előleget.
Az áfa törvény azonban felmentést is ad a számlakibocsátás alól, az alábbiak szerint: „azoknak a nem adóalanyok részére, akik a forgalmi adóval együtt a 900.000,- Ft-ot el nem érő terméket vagy szolgáltatást vesznek igénybe és a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel (bankkártya, szépkártya stb.) fizetnek és számla kibocsátását nem kérik.” Itt az összes feltételnek együtt kell teljesülnie. Ebben az esetben nyugtaadási kötelezettsége van!
A pénztárgép tulajdonképpen ezt a nyugta kiállítását biztosítja, illetőleg könnyíti meg, hiszen a pénztárgép által kinyomtatott „papír” egy gépi nyugtának felel meg. Fontos tudni azt is, hogy nyugta helyett számla bármikor adható! Így, ha számlát adunk, akkor nem kell a pénztárgépet használnunk.
Hol szerezzük be?
Ez is a jogszabályok által meghatározott folyamat, így erre is oda kell figyelni. Először is csak olyan pénztárgépet szerezzük be, amelynek forgalmazását Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyta. A következő lépés az úgynevezett pénztárgép regisztráció elvégzése. Ezt a PTGREG nyomtatvány segítségével tudjuk megtenni. Tulajdonképpen ez a folyamat biztosítja a NAV és a pénztárgép közötti hivatalos kapcsolatod, adatforgalmat és az adózó beazonosítását. Meg kell adni az adóalany nevét, adószámát, székhelyét, pénztárgép üzemletetésének a helyét és módját, az üzlet nevét, az üzlet tevékenységét (TEÁOR kódjait) és így tovább.
Mikor kell használni?
Ezt is az Áfa törvény és a pénztárgép rendelet szabályozza, azonban ez utóbbi rendelet 1. számú melléklete bizonyos tevékenységek esetében meghatározza a kötelező pénztárgép használatot. A pénztárgép használati kötelezettség TEÁOR számokhoz van kötve. Kötelező pénztárgép használat van az alábbi esetekben:
- gyógyszertárak
- egyes nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok és üzletek a kiskereskedelmi tevékenységük tekintetében TEÁOR 08’ számok 46.2-től 46.7-ig.
- kiskereskedelmi tevékenységet folytatók TEÁOR’08 47.1-től a 47.7-ig és a 47.91
- vendéglátási tevékenységet folytatók TEÁOR’08 56.1 és 56.3
- szálláshely szolgáltatást nyújtók a TEÁOR’08 55.1-től az 55.3-ig
- kölcsönzési tevékenységet nyújtók TEÁOR’08 77.1-tól a 77.2-ig és a 77.33
- javítási tevékenységet nyújtók TEÁOR’08 95.1-től a 95.2-ig
Természetesen itt is vannak kivételek, melyek a következőek:
- betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet
- csomagküldő kiskereskedelem (a nyílt árusítás vagy bemutató terem kivételével)
- ipari (élelmiszeripar kivételével) tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, amennyiben a termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja
- termelői borkimérés
- utazási iroda és ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda az utazási szolgáltatásai tekintetében.
Milyen bevételeket kell beütni a pénztárgépbe?
Minden bevételt be kell ütni, ami készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel (bankkártya is ide tartozik!) történik. Abban az esetben, ha valaki számlát kér, akkor természetesen nem kell a pénztárgépbe azt beütni.
Mit kell tennünk, ha meghibásodik, vagy valami miatt nem működik a pénztárgép?
Amíg a pénztárgép javítás alatt áll, vagy nem működik (pl.: áramszünet, nincs internet stb.,) mivel a bizonylat kiállítási kötelezettségünk továbbra is fennáll, ezért addig kézzel kell kitölteni a nyugtákat. A pénztárgép javításának befejeztével, illetőleg amikor újra működőképes lesz, a kézzel kiállított nyugtákat összeadjuk, és egy tételként ütjük be a gépbe. Természetesen utólag nem árt ráírni a gépi nyugtára, hogy az a kézi nyugták összesített tétele.
Kérhetünk-e mentességet a pénztárgép használata alól?
A pénztárgépek online továbbítják az adatokat a NAV felé. A NAV csak akkor ad nekünk egyedi mentességet, ha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazolja, hogy a pénztárgép működési helyén nem lehet megoldani az elektronikus adattovábbítást. Fontos tudni, hogy a pénztárgépet akkor is használni kell, csupán az adat továbbítás módja lesz más (CD /DVD).
A mentességet a NAV adja ki és ugyanúgy a PTGREG nyomtatványon lehet kérni. A mentesítés általában egy évre szól, azonban meghosszabbítható.
Jogszabályi háttere:
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
- 48/2013. (IX.15) NMG rendelet a nyugtaadási kötelezettségét az adóalany a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról
- 9/2016 (III.25.) NMG rendelete a pénztárgép rendelet módosításáról