Mit kell tudni az egyéni vállalkozók könyveléséről?
Fontos tudni, hogy a számviteli törvény előírásai nem alkalmazhatóak az egyéni vállalkozókra és az adószámos magánszemélyekre. Az egyéni vállalkozók könyvelési és nyilvántartási kötelezettségének szabályait az SZJA törvény tartalmazza. Az SZJA törvény 5. számú melléklete tartalmazza a nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásai a következőek lehetnek:
- bevételi nyilvántartás (aki nem számol el költségeket és levonható áfát, ilyen pl.: KATA-s vállalkozó)
- bevételi és költségnyilvántartás (adószámos magánszemély, aki tételes költségelszámolást alkalmaz, tehát költségeket számol el, de levonható áfát nem!)
- pénztárkönyv – vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó és áfa alany
- naplófőkönyv – bárki választhatja
- őstermelőknél – értékesítési betétlap (őstermelő)
Hogyan adózhat az egyéni vállalkozó?
Több formája lehet az adózásának, melyek a következőek:
- KATA
- vállalkozási jövedelem szerinti adó
- átalányadó
- (őstermelő)
Az, hogy melyik adózási formát választjuk, az függ, a vállalkozó által végzett tevékenységtől, a nettó árbevételtől, az elszámolható költségektől, a foglalkoztatottaktól és így tovább.
Mit kell tudni a KATA adózásokról?
A KATA-ról már részletesen szóltam, azt most nem részletezem.
Mit kell tudni az átalányadóról?
Az átalányadót is az SZJA törvény szabályozza. Választhatják az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők és őstermelők, illetve a fizető vendéglátó tevékenységet végző magányszemély.
Az egyéni vállalkozó esetében, ha a bevétele nem haladhatja meg az évi 15 millió forintot. Az az egyéni vállalkozó is választhatja, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez és az előző évi bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A kiskereskedelmi tevékenységen itt a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység értendő.
| Egyéni vállalkozói tevékenység | elszámolható költséghányad | jövedelem |
| főszabály | 40 % | 60 % |
| kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozónál | 87 % | 13 % |
| speciális eset: kedvezőbb költségszámítású kiskereskedelmi tevékenységet végző és kizárólag a felsorolt üzletek működtetéséből szerez bevételt: | 93 % | 7 % |
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében (pl.: nyugdíjas vállalkozó, vagy főállású munkaviszony mellett vállalkozó) ez a következőképpen alakul:
| Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói tevékenység | elszámolható költséghányad | jövedelem |
| főszabály | 25 % | 75 % |
| speciális eset: kedvezőbb költséghányadra jogosító tevékenységet végző és kizárólag a felsorolt üzletek működtetéséből szerez bevételt: | 75% | 25 % |
| kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozónál | 83 % | 17 % |
| speciális eset: kiskereskedelmi tevékenységet végző és kizárólag a felsorolt üzletek működtetéséből szerez bevételt: | 91 % | 9 % |
A kedvezőbb költséghányadra jogosító tevékenységek az alábbiak:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
- bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
- építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42),
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
- vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
- erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10),
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72),
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
- egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20),
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43),
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
- gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
- személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
- épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29),
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11),
- személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
- egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
- közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1),
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1),
- fényképészet (TESZOR 74.20),
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
- fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
- hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11),
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56),
- kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).
A kedvezőbb költséghányad számításra jogosult üzletek a következőek:
- élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11)
- iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19)
- zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21)
- hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22)
- hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23)
- kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből)
- egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből)
- vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52)
- gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból)
- gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Lássunk egy példát erre. A főszabály szerint tehát a bevétel 40%-a számolható el költségként, 60%-a jövedelem. Az egyéni vállalkozó éves bevétele 10 millió forint, vagyis 10.000.000,- x 60% = 6.000.000,- Ft a jövedelme.
Az átalányadó választása esetében nem kell megfizetni az alábbi adókat:
- vállalkozó jövedelem után a 9%-os SZJA-t
- az osztalékalap után a 15%-os SZJA-t
- az osztalékalap után a 17,5%-os szociális hozzájárulást.
Fizetni kell utána:
- 15% SZJA
- 17,5%-os szociális hozzájárulási adót
- 7% egészségbiztosítást (3 % pénzbeli, 4 % természetbeni)
- 10% nyugdíjjárulékot
Abban az esetben, ha az átalányadó szerint megállapított jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a minimálbér után kell számítani a járulékokat.
2020. július 1.-től pedig a 18,5%-os Tb járulék lesz a egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék helyett.
Mit kell tudni a vállalkozási jövedelem szerinti adóról?
Ezt szintén az SZJA törvény szabályozza. Ebben az esetben az adókötelezettség a vállalkozói kivét, a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap alapján lesz meghatározva.
Itt a vállalkozó bevételeivel szemben egy tételes költségelszámolás áll. Fontos, hogy ami költségként levonásra kerül az elismert és igazolható kell hogy legyen! A fennmaradó jövedelem után, ami tulajdonképpen a vállalkozói adóalap számolandó el a vállalkozói jövedelemadó.
Fontos ismernünk ehhez kapcsolódóan a jövedelem minimum szabályát is! A szabály szerint jövedelem minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2%-át kell tekinteni. Ha a bevétel és kiadás egyenleg meghaladja a jövedelem minimumot, akkor az lesz az adózás alapja. Abban az esetben, ha nem éri el, úgy a jövedelem minimum szerint kell adózni, ha a vállalkozó nem él a nyilatkozat tételi jogával.
A vállalkozó személyi jövedelemadó mértéke 9%, természetesen itt is vannak adókedvezmények, pl.: kisvállalkozások adókedvezményei.
A vállalkozói osztalék alap tulajdonképpen nem más, mint a vállalkozó adózás után megmaradt jövedelme. A vállalkozói osztalék alap után az adó mértéke 15%.
Egyéni vállalkozók és az áfa?
Az egyéni vállalkozó lehet áfa alany, illetve áfa mentes. A vállalkozói tevékenységének kezdetekor kell eldöntenie, hogy melyik legyen. Ennek eldöntése alapos megfontolást igényel.
Az áfa mentességnek két formája van az alanyi mentesség és a tárgyi mentesség. A tárgyi mentesség azt jelenti, hogy az áfa törvényben meghatározott szolgáltatások értékesítése után nem kell áfát fizetni. Ilyen szolgáltatások az oktatás, az egészségügy vagy a postai szolgáltatások.
Az alanyi mentesség esetén nem kell áfát fizetni, ha az árbevétel nem éri el a törvényben megadott értékhatárt. Ez jelen esetben 12 millió forint.
Kell-e könyvelő az egyéni vállalkozónak?
Nem kötelező igénybe venni, azért bizonyos esetekben nem árt. Célszerű könyvelő alkalmazása, ha a vállalkozó áfa alany, ha alkalmazottai vannak, vagy ha a vállalkozási jövedelem szerinti adózást választotta.
Hatályos jogszabályok:
- 1995 évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról