Az iparűzési adó a helyi adók egyike, ami azt jelenti, hogy az adott vállalkozás az adót a helyi önkormányzat részére fizeti meg.
Iparűzési adóköteles az a vállalkozói tevékenység, amely jövedelem vagy nyereségszerzés céljára irányul.
Az iparűzési adónál megkülönböztetésre került az állandó és az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység. Fontos tudni, hogy mi a kettő között a különbég.
Állandó jellegű tevékenységet akkor végez egy vállalkozó, ha az önkormányzat illetékékességi területén található a székhelye vagy telephelye. A székhely és telephely léte független attól, hogy a vállalkozó a tevékenységét csak részben vagy teljes egészében ott végzi.
Ideiglenes tevékenység esetén a vállalkozás az önkormányzat területén nem rendelkezik székhellyel és telephellyel, de
- például építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel, és e tevékenységéből kifolyólag folyamatosan, vagy a megszakításokkal végzett tevékenységének időtartalma meghaladja a 30 napot és kevesebb mint 180 nap
- bármilyen tevékenység végzése esetében, ha egyik önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel vagy telephellyel és vállalkozói tevékenységéből jövedelme keletkezik.
Az adókötelezettség itt is a tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, valamint a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg az adófizetési kötelezettség.
Hogy kell kiszámolni az iparűzési adót?
Az adó alapját a nettó árbevétel képezi, melyet csökkenteni lehet a következő költségekkel:
- eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- közvetített szolgáltatások értéke
- alvállalkozói teljesítmények értéke
- anyagköltség
- az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az iparűzési adó maximum 2% lehet, de mértékéről az adott önkormányzat saját rendeletben határoz. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adó mértéke önkormányzatonként eltérő lehet, de 2 %-nál nem lehet több!
Fontos tudnunk azt is, hogy az eladott áruk beszerzési értékénél és a közvetített szolgáltatások értékénél 500 millió forint feletti árbevétel esetén korlátozások vannak. A korlátozás a következőképpen alakul:
- 500 millió és 20 milliárd forint közötti árbevételnél maximum az árbevétel 85%-ig számolható el a két tétel,
- 20 milliárd és 80 milliárd forint között maximum az árbevétel 75%-ig,
- 80 milliárd felett pedig 70%-ig.
Az állandó jellegű tevékenységnél egy év tekintetében számoljuk ki az adót, ezzel szemben az ideiglenes tevékenység esetében az adott naptári napra (napokra) vonatkozólag kell kiszámolni.
Van-e adómentesség vagy adókedvezmény az iparűzési adóban?
Természetesen itt is van adókedvezmény és adómentesség, de ezt részletesen az önkormányzatok rendeletei tartalmazzák. Általánosan elmondható azonban az, hogy adómentesség és adókedvezmény csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek az adóalapja nem éri el a 2,5 millió forintos értékhatárt.
Mit jelent az iparűzési adó megosztása?
Abban az esetben, ha egy vállalkozó több önkormányzat területén is végez állandó jellegű tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozó tevékenységére legjellemzőbb sajátosságra tekintettel meg kell osztania.
Meddig kell bevallani a helyi iparűzési adót?
Az adóbevallás határideje a tárgyévet követő év május 31-e. Iparűzési adó előleg fizetése évente kétszer, március 15-i és szeptember 15-i határidővel történik. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség december 20-a.
Várható változások az iparűzési adóban
Úgy néz ki, hogy a helyi iparűzési adó szabályozása jelentős változáson megy keresztül ebben az évben, így jövő évtől az alábbi módosításokra számíthatunk:
- megszűntetésre kerül a feltöltési kötelezettség 2021-től
- elszámolható lesz az értékcsökkenési leírás az iparűzési adóalap megállapításánál
- valamint a kutatás és fejlesztésre fordított költségeknek akár az ötszöröse is csökkentheti az adóalapot.
Jogszabályi alapja:
- 1990. évi C törvény a helyi adókról
- adott önkormányzat rendelete a helyi adókról