Aktív időbeli elhatárolás: alapját az egyik számviteli elv adja, az összemérés elve. Aktív időbeli elhatárolásként számolunk el olyan költségeket és bevételeket, melyekről a számlák december 31-e után érkeznek, de melyek még a lezárt évet terhelik. Alapítás-átszervezés költsége: a vállalkozás alapításával, a tevékenység beindításával, illetőleg a vállalkozás későbbi jelentős átalakításával, bővítésével, átszervezésével kapcsolatosan felmerült költségek összessége. Ezek a költségek aktiválhatók és az immateriális javak között a mérlegben szerepeltethetők. Abban az esetben, ha nem kerül aktiválásra, úgy a költségek között elszámolható.
Állandó költség: a költségeknek azon csoportja, melyek a termelési mennyiség változása mellett állandóak. Ezeket fix költségének is nevezzük.
Alapítói vagyon: azok az eszközök, melyet a vállalkozás megalapítása során az alapítók a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak. Az alapításkori eszközök értéke megegyezik a jegyzett tőke értékével.
Amortizációs kulcs: az amortizációs kulcsot a vállalkozó saját maga határozza meg a tárgyi eszközök élettartalma alapján. A várható élettartalma a fizikai használhatóság, az elavulás mértéke években kifejezve.
Anyag jellegű ráfordítás: az anyagköltség, az igénybe vett anyag jellegű ráfordítások, az eladott áruk beszerzési értéke, és az alvállalkozói teljesítmények együttes összege.
Álló eszköz (tárgyi eszköz) fenntartás: olyan felújítási munka, mellyel az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát állítják helyre. A felújítási munkára kifizetett összeg növeli az eszköz értékét.
Befektetett eszköznek: nevezzük azokat a vagyontárgyakat, melyek a vállalkozás tevékenységét tartósan, azaz legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett vagyontárgyak csoportjai: a tárgyi eszközök, immateriális javak, és a befektetett pénzügyi eszközök.
Beruházás: a termelő és a nem termelő eszközök, alapok létesítése, elhasználódott eszközök pótlása, tárgyi eszközök állományának bővítése. A beruházás magába foglalja a folyamatban lévő beruházásokat, és a beruházásokra adott előlegeket is.
Beszámolási kötelezettség: minden gazdálkodó a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év végével a számviteli törvényben előírtaknak megfelelően beszámoló készítésére kötelezett.
Beszámoló: az a dokumentum, ami a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetét, illetőleg annak változásait mutatja be, ismerteti. A beszámoló készítésére, az abban szereplő adattartalomra külön törvény rendelkezik, méghozzá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. A törvény a beszámoló három formáját különbözteti meg: az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót és a konszolidált éves beszámolót. A beszámoló kötelező tartalmi elemeit is meghatározza a törvény, melyek: a mérleg, az eredmény kimutatás, a kiegészítő melléklet, valamint az üzleti jelentés.
Beszerzési költség, beszerzési ár: azaz ár ráfordítás, amely az eszköz beszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült. A beszerzési árat az engedményekkel csökkenteni kell, a felárakkal pedig növelni.
Bizonylatolás: A vállalkozás a gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri, feljegyzi, azaz valamilyen bizonylaton rögzíti. A bizonylatolás a könyvviteli nyilvántartás keretében történik. A könyvvitel lehet egyszeres vagy kettős könyvelés.
Bruttó érték: a tárgyi eszközök tényleges beszerzési, illetve előállítási költsége. Ezen az értéken kell a tárgyi eszközöket és az immateriális javakat aktiválni.
Cash-Flow: pénzáram, amely kiemelkedő szerepet tölt be a pénzügyi helyzet elemzésében.
Céltartalék: az óvatosság elvét alkalmazva, az adózatlan nyereségből céltartalék képezhető a számviteli törvényben meghatározott célokra. Ilyen célok például: várható kötelezettségek, jövőbeni költségek fedezete, egyéb célok.
Egyszeres könyvvitel: keretében a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról vezetünk pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást.
Egyszerűsített éves beszámoló: az éves beszámolóhoz hasonlóan a vállalkozó pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét, illetve annak változásait bemutató dokumentum. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a gazdálkodó, aki az alábbi értékhatárok közül kettőt nem teljesít:
- mérlegfőösszeg 1200 millió forint
- árbevétel: 2,4 milliárd forint
- átlagos statisztikai létszám 50 fő/üzleti év
Eredmény-kimutatás: a vállalkozó mérleg szerinti eredményének a levezetése. Dinamikus szemléletű, mert egy adott időszakra szól, a vállalkozás jövedelmét eredménykategóriák szerint csoportosítja. Az eredmény megállapítása két eljárással történhet, összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással. Az eltérés a két eljárás között abban van, hogy a vállalkozó az üzleti tevékenyég eredményét milyen módon állapítja meg, a hozamokat és a ráfordításokat milyen tartalommal veszi figyelembe.
Eredménytartalék: a társaság működése során felhalmozott eredménye.
Értékelés: a vállalkozás eszközeinek és forrásai értékének meghatározása. Értékelni lehet a vagyontárgyakat, de a vállalkozás egészét is.
Értékesítés közvetett költségei: a nettó eredmény-kimutatásban az értékesítés költsége az igazgatás költsége és az egyéb általános költségek együttes összege.
Értékcsökkenés: az eszközök elhasználódásának pénzben meghatározott értéke.
Értékcsökkenési leírás: az eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása.
Előállítási költség: azok a költségek, amelyek a termék előállításával, üzembe helyezésével, bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, eredeti állagának helyreállításával kapcsolatban közvetlenül felmerülnek, illetve az eszközökre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az így elszámolható költségek a közvetlen költségek. A közvetlen költségnek nem része a termék értékesítésével kapcsolatos költségek, az igazgatással és egyéb általános költségek.
Értékesítés közvetlen költségei: a nettó eredmény-kimutatásban az értékesített termékek, anyagok és áruk, teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségének, az eladott áruk beszerzési értékének, a tovább számlázott alvállalkozói teljesítmények értékének és a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségének együttes összege.
Értékesítés nettó árbevétele: a teljesítés időszakában a naptári évben értékesített termékek, anyagok áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke.
Értékvesztés: valójában leértékelési veszteség
Eszközök: a vállalkozó vagyonának konkrét megjelenési formája. Az eszköz a vagyonnak befektetett eszközökben, forgóeszközökben és aktív időbeli elhatárolásokban megjelenő alakjai.
Éves beszámoló: lásd egyszerűsített éves beszámolónál
Felújítása: A tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának megnövelését szolgáló munkák összessége, illetőleg az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának helyreállítását célzó munkák összessége.
Forgalmi költségeljárás: az eredmény meghatározásának egyik módszere, amely az értékesítési önköltségből kiindulva állapítja meg az eredményt.
Forgóeszközök: azoknak az eszközöknek a csoportja, melyek a vállalkozás tevékenységét jellemzően egy éven belül, egy termelési ciklusban szolgálják. A forgóeszközök a készletek, a követelések, a pénzeszközök, az értékpapírok.
Forrás: a mérlegben szereplő vagyon forrását, eredetét mutatja meg.
Főkönyvi kivonat: tartalmazza főkönyvi számlák számát, megnevezését, tartozik és követel oldalon lévő forgalmát, illetve az egyenlegét. A könyvelés számszaki ellenőrzésére szolgáló dokumentum.
Hosszú lejáratú kötelezettségek: egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, ide tartozik a kötvénykibocsátás is, az alapítókkal szembeni kötelezettség és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség is.
Idegen tőke: a vállalkozás működéséhez a vállalkozáson kívülről szerzett kötelezettségek, melyek rövid és hosszú lejáratúak lehetnek.
Időbeli elhatárolás: azok az események, melyek nem az adott gazdasági évhez kapcsolódnak időbeli elhatárolás keretében átvezetésre kerülnek.
Immateriális javak: olyan nem anyagi jellegű eszközök, melyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozást. Ide soroljuk a vagyoni értékű jogokat, az üzleti vagy cégértéket, a szellemi alkotásokat, a kísérlet és fejlesztés aktivált értékét, és az alapítás átszervezés aktivált értékét.
Jegyzett tőke: megmutatja az alapítói vagyon összegét, azaz a cégbíróságon bejegyzett saját tőke összegét. A jegyzett tőke azonos az alapításkori tőke összegével. A jegyzett tőke tőkeemeléssel növelhető.
Kettős könyvvitel: rendszere az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően tartja nyilván.
Készletek: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, a tevékenység folyamán az eredeti megjelenési formáját elveszítheti. Ebbe a csoportba soroljuk anyagok, áruk, befejezetlen termelés állománya, félkész termékek, késztermékek, állatok, készletekre adott előlegek. Származhatnak vásárlásból és saját előállításból is.
Kiegészítő melléklet: Az éves beszámoló része, tartalmazza azokat az adatokat, melyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, működési eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. A számviteli törvény tartalmára vonatkozólag előírásokat tartalmaz.
Kisértékű tárgyi eszközök: a 200 ezer forint alatti egyedi beszerzési vagy előállítási értékű tárgyi eszközök.
Kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenése: 200 ezer forint feletti tárgyi eszközök használatbavételekor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
Költséghely: a költségeknek felmerülési helye, amelyek általában területileg elhatárolt szervezeti egységek.
Költségviselő: az a termékcsoport, termelési folyamat, amelyre az alapköltségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatóak.
Könyvszerinti érték: az az érték, amelyen a vállalkozás valamely eszközét vagy forrását nyilvántartja.
Könyvvezetés: olyan tevékenység, amikor a gazdálkodó tevékenységei során előforduló vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és amelyet naptári év végével lezárja.
Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek teljesítése szerződésszerűen megtörtént, de pénzügyi kiegyenlítése még nem. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
Követelések: A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozó már teljesített, a szerződő fél a teljesítést elfogadta, de a pénzbeli kiegyenlítés még nem történt meg. Fajtái: követelések áruszállításból és szolgáltatásból, váltókövetelések, egyéb követelések.
Közvetlen költség: az eszköz és termék előállítása, üzembe helyezése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állapotának helyreállítása érdekében közvetlenül felmerült költségek, valamint az eszközre és termékre jellemző mutatóval kiszámolható költségek együttes összege.
Leltár: olyan kimutatás, amely az eszközök és források, illetve azok egyes csoportjainak valóságban meglévő állományát mennyiségben és értékben tartalmazza. A leltárt mindig tételesen és ellenőrizhető módon kell elkészíteni.
Leltározás: az a folyamat, melynek során az eszközök és források valóságban fellelhető mennyiségét tételesen felveszik.
Mérleg: ebből kapunk információkat egy vállalkozás eszközeire és forrásaira vonatkozólag.
Mérlegelemzés: a mérleg adatai alapján készült analízis, amellyel vagyoni, működési, gazdálkodási, pénzügyi helyzetről kapunk ionformációkat.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló: a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetét bemutató dokumentum. Az adatokat az egymás közötti halmozódás kiszűrése után összevontan tartalmazzák. Készítője az a vállalkozás, aki az anyavállalatnak minősül. Része a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészítő jelentés, és az üzleti jelentés.
Összköltség eljárás: az eredmény megállapításának egyik módszere, mely a termelési érték számítására épül.
Passzív időbeli elhatárolás: keretében számoljuk el azokat a tételeket, melyekkel a tárgyidőszaki bevételeket és kiadásokat helyesbítjük. A vállalkozás eredményét csökkentik. Itt kerül elszámolása a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összege, vagy még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összege.
Pénzeszközök: pénzeszközöknek nevezzük a készpénzt, csekket, elszámolási betétszámlát és a rövid lejáratú bankbetéteket
Pénztárkönyv: a pénzbevételek és pénzkiadások elszámolására szolgáló dokumentum. A pénztárkönyv a teljes üzleti pénzforgalmat tartalmazza, biztosítja az adóelszámolásokhoz szükséges adatokat. Az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozások használják.
Rövid lejáratú kötelezettségek: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön és hitel. Ide soroljuk a vevőktől kapott előleget, a szállítói kötelezettségeket, a váltótartozást, az adótartozásokat, a munkabértartozást és így tovább.
Saját tőke: az eszközök saját forrása, melynek részei az alábbiak:
- a jegyzett tőkéből,
- a tőketartalékból,
- a jegyzett, de be nem fizetett tőke
- az eredménytartalékból,
- értékesítési tartalék,
- lekötött tartalék,
- a mérleg szerinti eredményből áll.
Saját termelésű készletek: a forgóeszközök egyik csoportja, melyek a befejezetlen termelés, félkész és késztermékek és az állatok.
Számlarend: az egységes számlakeret alapján kerül összeállításra, ez biztosítja a könyvelés és a beszámolási kötelezettség teljesítését. Tartalmazza a számla számjelét, megnevezését, tartalmát és a főkönyvi és analitikus nyilvántartással való kapcsolatát.
Számvitel: olyan elszámolási, nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről.
Számviteli alapelvek: nemzetközileg alkalmazott elvek, melyek alkalmazása a valós vagyoni, jövedelemi és pénzügyi helyeztet mutatató beszámoló készítéséhez szükséges.
Számviteli politika: a számviteli törvényelőírásának megfelelően a vállalkozó saját maga alakítja ki azt az információs rendszerét, amely azon eljárások, módszerek, elvek összessége, melyek meghatározzák a vállalkozás gazdálkodását, működését, eredményét. Biztosítja a szükséges adatokat a vállalkozás döntéseihez is.
Személyi jellegű ráfordítások: tartalmazza a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, valamint a fizetendő járulékok összegét.
Tárgyi eszközök: a befektetett eszközök egyik csoportja, olyan anyagi eszközök, melyek a vállalkozás tevékenységét tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja.
Tőketartalék: a tulajdonosoknak, az alapítóknak a jegyzett tőkén felüli befizetéseinek összege.
Üzleti jelentés: az éves beszámoló része, amely a beszámoló elemzésével ismerteti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét.
Üzleti vagy cégérték: az az eszmei érték, melyet a vállalkozás hírneve, ismertsége, hitelképessége, márkája stb. jelent. Az üzleti vagy cégérték – vállalkozás értékesítése kapcsán – csak e vevőnél mutatható ki, abban az esetben, ha a vevő az általa megvásárolt vállalatért többet fizet, mint az adott vállalat eszközeinek értéke.
Vagyon: számviteli értelemben a vállalkozónál lévő befektetett eszközök, forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások együttes értéke.
Vagyonleltár: hasonlóan az év végi leltárhoz, a vállalkozás valamennyi eszközét mennyiségileg és értékben egy időpontra vonatkozólag tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza. A vagyonleltárt a vállalkozások átalakulása során kell elkészíteni.
Vagyonmérleg: az átalakuló szervezet vagyonértékének maghatározására szolgáló, a tulajdonosok által elfogadott vagyoni értéket tartalmazó mérleg.
Változó költség: ezek a költségek követik a termelési mennyiség változását. A változó költségek lehetnek a termeléssel arányosak, degresszívek és progresszívek.