A KATA vagyis a kisvállalkozások tételes adója 2013-ban került bevezetésre. Lényege, hogy egy havi fix összegű adó befizetése mellett, egyszerűsített adminisztrációval működhetnek a vállalkozók és a vállalkozások. A KATA maximum 12 millió forint éves bevételig alkalmazható.
Kik lehetnek a KATA alanyai?
A KATA-t választhatják egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák, kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok és közkereseti társaságok. Ebből következik, hogy Kft nem választhatja, illetve olyan Bt sem ahol például egy Kft a beltag.
Ki nem lehet KATÁS?
Nem lehet kisadózó az, akinek adószámát a kisadózás alá való bejelentkezést megelőző két évben törölték, illetve az, aki saját tulajdonú vagy bérlet ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozik. Nem lehet KATA-s továbbá az sem, aki felszámolás, végelszámolása vagy kényszertörlés alatt áll. Az is kizáró ok, ha valaki korábban KATA-s volt, és a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA adóalanyisága.
Kinek érdemes Katáznia?
Ezt minden vállalkozónak, vállalkozásnak magának kell végiggondolnia. Célszerű KATA-t választania annak, akinek:
- a vállalkozásában kevés költséget tud elszámolni
- több helyről van bevétele, és az nem éri el az éves 12 millió forintot
- aki nem szereti a sok adminisztrációt.
Mennyi adót kell fizetnie a KATÁS-nak?
A KATA szabálya alapján abban az esetben, ha valaki
- főállású KATA-s vállalkozó akkor 50.000,- FT/hó
- mellékállású KATA-s esetében 25.000,- Ft/hó
- emelt összegű KATA esetében 75.000,- Ft/hó.
Mit jelent a főállású és a mellékállású KATA-s?
A mellékállású KATA-s esetében az alábbi feltételek közül valamelyik vonatkozik rá:
- legalább 36 órás munkaviszony mellett végzi a KATA-s tevékenységet, vagyis van egy munkahelye, ahol minimum 6 órában (vagy több) be van jelentve
- aktív nappali tagozatos tanuló valamelyik közép vagy felsőfokú intézményben
- olyan nappali tagozatos (közép vagy felsőoktatási intézményben) tanuló, aki tanulmányait szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be
- nevelőszülő
- rokkantsági ellátást kap
- rokkant vagy baleseti rokkant nyugdíjat kap
- külföldön biztosítottnak minősül
- nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi vagy saját jogon nyugdíjban részesül
- más KATA-s vállalkozásban már főállású kisadózó
- egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként fizeti maga után a járulékokat
- a KATA-s vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékokat maga után
Abban az esetben, ha ezek közül a feltételek közül egyik sem teljesül, akkor beszélünk főállású Katásról.
Mi a helyzet a tört hónappal? Akkor mennyit kell fizetni?
Sajnos a KATA-nál nincs tört hónap. Ez azt jelenti, ha például egy főállású KATA-s május 24.-én kezdte meg a vállalkozását, akkor a május 24.-től a május 31.-i időszakra fizeti be az 50.000,- Ft-ot.
Mik az adófizetési határidők a KATA-ban?
A KATA-t a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell befizetni a NAV KATA számlára, mely a következő: 10032000-01076349
Az átutaláskor a közlemény rovatba mindig írjuk bele az adószámunkat!
Milyen egyéb fizetési kötelezettségei vannak még a KATA-snak?
A KATA-s vállalkozást még iparűzési adó (IPA) fizetése és kamarai regisztrációs díj megfizetése terheli.
Az IPA-t a helyi önkormányzatnak kel fizetni. Éves adóbevallást a tárgyévet követő év május 31.-ig kell benyújtani. Előlegfizetés 2 alkalommal, március 15.-ig és szeptember 15.-ig. Az IPA-nál választhat a vállalkozás, normál IPA-t fizet vagy KATA-s IPA-t, mely 2 x 25.000,-Ft. A kamarai díjat március 31.-ig kell befizetni. Ennek mértéke 5000,- Ft/év.
Mit vált ki a KATA?
A KATA az alábbi adókat váltja ki:
- vállalkozói személyi jövedelemadó
- vállalkozói osztalékalap utáni adó
- társasági adó
- személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
- szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás
Fontos tudni azonban, hogy a KATA nem váltja ki a cégautó adót, az alkalmazottak után fizetendő közterheket és az áfát sem (egy KATA-s is lehet áfa alany!)
Meddig kell az adóbevallást benyújtani a NAV-nak?
Az adóbevallást tárgyévet követő február 25.-ig kell beadni, ha egész évben működött. Abban az esetben, ha a KATA-s vállalkozás év közben megszűnt, úgy 30 napon belül eleget kell tenni a bevallási kötelezettségnek.
Mit jelent a 40 %-os adó?
Abban az esetben, ha a KATA-s vállalkozó bevétele átlépi a 12 millió forintot, úgy az a feletti rész 40%-a adóként befizetendő. Amennyiben például csak 4 hónapot működött, akkor a 4 millió forint feletti részre kell a40%-os többletadót megfizetni.
Mire kell figyelni a KATA-nál?
Abban az esetben, ha egy kifizetőtől az éves bevételünk eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, akkor az adóhatóság ellenőrizni fogja, hogy a KATA keretében létrejött vállalkozási szerződésünk nem színlelt munkajogviszonyt takar. A bizonyítási kötelezettség a KATA-s vállalkozót terheli!
Milyen adminisztráció terheli a KATA-st?
A KATA-sok bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek. Arra kell odafigyelni, hogy ez a nyilvántartás, legalább az alábbiakat tartalmazza:
- sorszám
- bizonylat sorszáma (általában számla)
- bevétel összege
- bevétel megszerzésének időpontja.
Mire kell figyelnie a KATA-snak a számlázásnál?
A KATA-s vállalkozásnak/vállalkozónak a számlára mindig rá kell írnia azt, hogy „kisadózó”! Ennek mulasztása esetén bírsággal sújtható! Abban az esetben, ha a kisvállalkozó nyugtát állít ki, akkor arra nem kell ráírnia, hogy kisadózó.
Abban az esetben, ha a KATA-s vállalkozó áfa alany, és a számla áfa tartalma meghaladja a 100.000,- Ft-ot köteles az online számla adatbejelentésnek eleget tenni.
Kell-e a KATA-snak vállalkozói számlát nyitnia?
Annak a KATAS-nak, aki nem áfás, (vagyis alanyi mentes egyéni vállalkozó) annak nem kell számlát nyitnia!
Kell könyvelőt alkalmaznia a KATA-snak?
Ez több tényezőtől függ! Abban az esetben, ha a KATA-s vállalkozó alanyi mentes és nincs alkalmazottja, akkor nem feltétlenül szükséges. Az éves bevallás elkészítésekor, ha az egyedül nem megy, még mindig megbízhat egy könyvelőt.
Abban az esetben, ha áfás, akkor nyilvánvaló szükséges egy könyvelő, aki az áfa nyilvántartást vezeti, és a bevallást elkészíti.
Akkor is ajánlott könyvelő megbízása/alkalmazása, ha a KATA-s vállalkozónak alkalmazottai vannak. Az alkalmazottaknak bért kell fizetni, így a bérszámfejtés, a járulékok és adók bevallása és befizetése havonta szükséges.
KATA és az ÁFA kapcsolata?
Az áfában az alanyi mentesség határa 12 millió forint. Így az a KATA-s, aki nem lépi túl a 12 millió forint bevételt nem lesz áfa alany.
Mikor nem kell megfizetni a KATA-t?
Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a KATA-s vállalkozónak nem kell megfizetni az adott hónapra az adót. Ezek a következők lehetnek:
- a KATA-s vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, GYES-ben, GYED-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül
- fogvatartott (elítélt és a büntetést tölti)
- önkéntes tartalékos katonának, aki a katonai szolgálatát teljesíti
- egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Abban az esetben, ha például GYES alatt végez kisadózóként vállalkozói tevékenységet, akkor az adót meg kell fizetnie.
Fontos, hogy minden esetben bejelentési kötelezettsége van, vagyis a tárgyhónapot követő hó 12-ig napjáig be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy ő egész hónapban táppénzen volt. Fontos tudni, hogy ha valaki egy hónapból 3 hetet táppénzen tölt, de egy hetet tevékenykedik KATA-s vállalkozóként, akkor is ki kell fizetnie a teljes adót.
KATA és a nyugdíj?
Az főállású Katásnál az 50.000,- Ft befizetésével 94.400,- Ft-nak megfelelő nyugdíjalap keletkezik, a szolgálati idő pedig 8,5 hónap lesz egy év alatt. Abban az esetben, ha valaki az emelt összegű KATA-t fizeti, úgy 158.400,- Ft lesz a nyugdíjalap és 12 hónap szolgálati időt szerez, vagyis teljes éve lesz.
KATA és a színlelt munkaviszony?
Az adóhatóság azért vizsgálja e kérdéskört, mert a KATA-s vállalkozás lényegesen kevesebbet fizet be az államkasszába, mintha őt alkalmazottként foglalkoztatnák. Nézzünk erre egy példát, hogy érthetőbb legyen! Tegyük fel, hogy, ha a munkaviszonyban foglalkoztatnák a KATA-s akkor garantált bérminimumot kapna. Ez a következőképpen alakulna:
Bruttó bér és levonások jogcímei: | Levonások |
Bruttó bér | 210.600,- Ft |
Fizetendő SZJA 15 % vagyis (161.000,- x 15 %) | -31.590,- Ft |
Egészségbiztosítási járulék: 7 % vagyis (161.000,- x 7 %) | -14.742,- Ft |
Nyugdíjjárulék 10 % vagyis (161.000,- x 10 %) | -21.060,- Ft |
Munkaerő piaci járulék 1,5 % vagyis (161.000,- x 1,5 %) | -3.159,- Ft |
Nettó munkabér | 140.049,- Ft |
A munkabér után a munkáltató terhei a következők:
Munkáltató által fizetett összegek és jogcímei | |
Kifizetésre kerülő munkabér | 210.600,- Ft |
Szociális hozzájárulási adó 17,5 % vagyis (161.000,- x 17,5 %) | +36.855,- Ft |
Szakképzési hozzájárulás 1,5 % | +3.159,- Ft |
Munkáltató terhe minimálbér esetében | 250.614,- Ft |
De, ha nem munkaviszony keretében foglalkoztatják, hanem például vállalkozói szerződéssel, akkor a munkáltató például felajánlhat egy 220.000,- Ft-os vállalkozási díjat. Ekkor a KATA-s vállalkozónak az 50.000,- Ft KATA adólevonása és befizetése után 170.000,- Ft marad meg a 140.049,- Ft-tal szemben, vagyis havi 30.000,- Ft-tal több. A másik oldalon a munkáltató is spórol 30.000,- Ft-ot, hiszen nem 250.614,- Ft-ba kerül, hanem csak 220.000,- Ft-ot fizet. Az állami költségvetésből pedig kieseik 2 x 30.000,- Ft x 12= 720.000,- Ft.
Ezért hozták a következő szabályokat a KATA-val kapcsolatban, ami annak megállapítására vonatkozik, hogy színlelt-e a munkaviszony vagy sem. Tehát akkor nem minősül munkaviszonynak az egy kifizetőtől származó éves 1 millió forintot meghaladó bevétel, ha
- a KATA-s a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
- a KATA-s a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte, azaz másik ügyféltől is legyen minimum ennyi bevétele
- az a szerződő fél (vállalkozó vagy vállalkozás), ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, mely lehet saját iroda, telephely és így tovább
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a szerződő fél bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, vagyis azok a saját eszközei
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, vagyis a KATA-s vállalkozó határozza meg, hogy mikor végzi el a feladatot
- a KATA-s vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású, valamint a KATA-s egyéni vállalkozó egész évben nem minősül főállásúnak, vagyis van máshol bejelentett munkaviszonya
Fontos megjegyezni azt, hogy ezt csak az 1 millió forintot meghaladó bevétel esetében vizsgálja a NAV, valamint abban az esetben, ha a fent felsoroltak közül legalább kettő igaz, akkor nem minősül munkaviszonynak!
Lehet-e a KATA-s vállalkozást szüneteltetni?
Természetesen a KATA-s egyéni vállalkozónak lehet szüneteltetni a vállalkozási tevékenységét, de be kell jelenteni (webes ügysegéden keresztül). Ilyenkor a bejelentést követő naptól kezdődően indul a szüneteltetés. Fontos figyelni a szüneteltetés időpontjára, hiszen már egy nap után is ki kell fizetni az adót, azaz célszerű a hónap utolsó hetében (napjaiban) bejelenteni. A szüneteltetés minimális időtartalma 1 hónap és maximális időtartama 2 év lehet.
Kaphat-e a KATA-s hitelt?
Természetesen a KATA-s vállalkozó is kaphat hitelt. Jövedelemigazolást kell kérnie a NAV-tól. A NAV az igazolt jövedelmet úgy számolja ki, hogy az utolsó lezárt év kiszámlázott bevételét veszi alapul, és annak a 60%-ában határozza meg a jövedelmet. Például, ha 2018-ban 6.000.000,-Ft volt az éves kiszámlázott bevétel, akkor 6 millió x 60 % = 3.600.000,- Ft / év a jövedelem, vagyis 300.000,- Ft/hónap jövedelemről fog igazolást kiállítani. Megjegyezném azt is, hogy a hitel megállapításhoz nemcsak a jövedelem, hanem a JTM mutató (jövedelemarányos törlesztő részlet mutató) ismerete is fontos. Ez a mutató azt mutatja meg, hogy a jövedelemből mekkora az a rész, amit hitel törlesztésére lehet fordítani. A fenti példánál maradva a 300 ezer forintos jövedelemnél 5-10 év közötti futamidő esetén max. 40%-a, azaz 120.000,- Ft-nál több nem lehet a havi törlesztő részlet!
A KATA-s betéti társaság esetében ez egy kicsit bonyolultabb, hiszen egy bt-nek legalább két tagja kell, hogy legyen. Ilyenkor a tagok jövedelme feleződik. A fenti példát folytatva tehát, ha egy KATA-s bt jövedelme évi 6 millió, akkor ugye a 300 ezer forintos havi jövedelem kétfelé oszlik, vagyis a NAV 150.000,- Ft/ hó jövedelmet fog leigazolni.
Van-e valami változás a KATA-ban 2020-től?
A KATA nem változott, 2020-ban ugyanazok a szabályok maradtak, melyek 2019-ben voltak. Változás várhatóan 2021-tól lesz. Ami ebben az évben érinti őket az a 2020. július 1.-től hatályba lépő online adatszolgáltatási kötelezettség, vagyis minden adóalany részére kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére. 2021. január 1.-től pedig a magánszemélyek részére kiállított számlákat is le kell jelenteni.